A Szent István Tudományos Akadémia Alapszabálya
1. §
Az Akadémia jellege és célja
(1) A Szent István Tudományos Akadémia (a továbbiakban: Akadémia) tudományos testület, hivatalos egyházi társulás (consociatio publica dioecesana). Folytatója a Csernoch János hercegprímás által 1915-ben alapított Szent István Akadémia tevékenységének. Utóda a Szent István Társulat 1879-ben megalapított Tudományos és Irodalmi Osztályának.
(2) Székhelye Budapesten, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén található (1053 Budapest, Veres Pálné utca 24.).
(3) Az Akadémia fővédője a mindenkori esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása.
(4) Egyházi főhatósága az Esztergom-Budapesti ordinárius (CIC 305. kán.).
(5) Az Akadémia pecsétje: bélyegző a Szent István Társulat címerképével, a gyöngykörön belül, szalagon körirattal: Szent István Tudományos Akadémia. Illetve rövidítéssel: SZT. ISTVÁN TUD. AKADÉMIA
(6) Az Akadémia neve latinul: Academia Scientiarum de Sancto Stephano rege nominata.
2. §
Az Akadémia a katolikus Egyház jogrendjében jogi személy (CIC 322. kán.), ezért a 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 3/c pont 10, 11, 11A § alapján Magyarországon jogi személyiséggel rendelkezik. Működésében megtartja a Katolikus Egyház jogszabályait, különösen az egyházi jogi személyekre és a hivatalos társulásokra vonatkozó kánonjogi előírásokat. Az Akadémiát mint jogi személyt az elnök képviseli. Ha ez elnök azonos a fővédővel vagy akadályozva van, a képviseletet a másodelnök látja el.
3. §
Az Akadémia célja
(1) Az Akadémia autonóm testület, mely katolikus szellemű tudományos tevékenységével az Egyház apostoli küldetésének gyakorlásában részt vállal. Alapszabályát és az azon végzett változtatásokat az Akadémia tagjainak abszolút többségének kell elfogadnia. Ahhoz, hogy az Alapszabály, ill. annak megváltoztatása hatályba lépjen, az illetékes egyházi hatóság jóváhagyása szükséges (CIC 305. kán.). Szükség esetén az illetékes egyházi hatóság maga is kezdeményezheti az Alapszabály módosítását.
(2) Az Alapszabály keretein belül a részletkérdések rendezésére a tagok abszolút többsége által elfogadott Ügyrend szolgál. Az Alapszabályt kiegészítő ügyrendet és más belső szabályzatokat is, az érvényességéhez szükséges feltételként a közgyűlésnek kell elfogadnia és az egyházi főhatóságnak kell jóváhagynia.
4. §
Az Akadémia által gondozott kiadványok címlapján az Akadémia emblémájának kell szerepelnie.
5. §
Az Akadémia működése
(1) Az Akadémia a tudományt katolikus szellemben, a Katolikus Egyház teljes közösségében levő tudósoknak osztályaiba tömörítése által műveli és terjeszti. Munkája során az egyházi tanítóhivatal útmutatása szerint jár el.
Erre való tekintettel:
a) rendes, tiszteleti és külső tagokat választ; a rendes, az emeritus[1] és a tiszteleti tagok támogató hozzájárulást fizetnek, amivel kifejezik az Akadémiához való kötődésüket. Ennek mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés állapítja meg. A külső tagok mentesülnek a támogató hozzájárulás fizetési kötelezettsége alól;
b) teendőinek szabályozására a jelen Alapszabály keretei között Ügyrendet készít;
c) tagjainak zárt létszámát megállapítja (összesen: 120 fő rendes tag, emeritus és tiszteleti tag felső létszámkorlát nélkül, 10 fő külső tag); ld. jelen Alapszabály: 9. § (2) bek.;
d) a tudományágaknak megfelelő osztályokat szervez, ezekbe tagjait beosztja, ill. beválasztja; a rendes tagok számára az akadémia, illetve osztályai üléseinek látogatása elvárt, ezt jelenléti ívvel és aláírással kell igazolni.
e) felolvasások tartása és kiadványok közrebocsátása által a tudományt műveli és terjeszti;
f) az Akadémia élére elnököt, másodelnököt, főtitkárt, pénztárnokot, az egyes osztályok élére pedig osztályelnököt választ; az osztályelnök mellett osztálytitkár választható. (CIC 324. kán.);
g) saját vagyonáról az Akadémia elnöksége útján intézkedik (CIC 325. kán.).
h) Az éves költségvetést és zárszámadást a pénztárnok előkészítése alapján az elnökség mint gazdasági tanács fogadja el, a közgyűlés erősíti meg, és az illetékes egyházi ordinárius hagyja jóvá. Annak keretében a gazdasági igazgató végezhet vagyonkezelői intézkedéseket a kánoni jogszabályok szerint.[2]
6. §
Az Akadémia vezetése
(1) Az Akadémia tudományos vonatkozású ügyeit saját ügyrendje szerint intézi;
(2) vagyona felett az elnökség rendelkezik, és a jóváhagyott költségvetés keretén belül e testület készíti el a főtitkár és a pénztárnok (gazdasági igazgató[3]) javaslata alapján annak évi költségvetését, valamint vagyonmérlegét, és vizsgálja felül számadásait. A költségvetés és a zárszámadás a közgyűlési megerősítés után az Esztergom-budapesti érsek elé terjesztendő.
(3) Az Akadémia legfőbb döntéshozó fóruma a közgyűlés.
(4) Az Akadémia élén az elnök áll, az ügyintézési teendőket a főtitkár látja el. Az elnököt munkájában segíti és szükség esetén helyettesíti a közgyűlés által választott és a fővédő által megerősített másodelnök.
(5) Az elnökség megválasztására a közgyűlés jogosult. Az elnökség megválasztásának részleteit az ügyrendben kell kidolgozni.
(7) Az elnökség tagjai: a fővédő, az elnök, a másodelnök, főtitkár, a gazdasági igazgató (amennyiben kinevezésére sor kerül), az osztályelnökök és osztálytitkárok. – Tekintettel arra, hogy az Akadémia a Szent István Társulat keretein belül működik, az Akadémia fővédője személyében megegyezik a Társulat fővédőjével. Az elnök és a fővédő személye adott esetben megegyezhet. A Szent István Társulat vezetőjét vagy az igazgatóválasztmány egy tagját a Szent István Tudományos Akadémia elnöksége üléseire meghívhatja. – A másodelnök ld. 7. §. – A főtitkár ld. 8. §. – A gazdasági igazgató ld. 12. §
7. §
Az elnök és a másodelnök
(1) A közgyűlés az elnök és a másodelnök személyére javaslatot tesz. Kinevezésére az Esztergom-Budapesti érsek jogosult. Megbízatása három évre szól. A három év elteltével a megbízás megújítható.
(2) Az elnök tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.
(3) Az elnök gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Irányítási feladatkörében az elnök dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az alapszabály más feladatkörébe nem utal. Egyes feladatok ellátásával — a közgyűléssel szemben fennálló felelősségének fennmaradása mellett — időlegesen másokat is megbízhat.
(4) Meghatározott feladatok ellátására az elnök állandó vagy időleges bizottságokat hozhat létre.
(5) Az Akadémia költségvetésén belül a közgyűlés évente meghatározza azt az összeget, amellyel az elnök közvetlenül rendelkezik az egyházi vagyonkezelésre vonatkozó szabályok szerint.
(6) A másodelnök az elnök akadályoztatása esetén vezeti az Akadémiát, ekkor jogai és kötelességei mindenben egyeznek az elnökével.[4] Megbízatása három évre szól. A három év elteltével a megbízás kétharmados többséggel többször megújítható.
8. §
A főtitkár
(1) A közgyűlés a főtitkárt három évre választja meg. A három év elteltével a megbízás egy alkalommal abszolút többséggel, a továbbiakban kétharmados többséggel újítható meg.
(2) A főtitkár tevékenységéről minden évben beszámol a közgyűlésnek. A közgyűlés a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.
(3) A főtitkár tevékenységi körét az Ügyrend szabályozza.
9. §
Az Akadémia tagjai
(1) Az Akadémia tagjai az akadémikusok.
(2) Az Akadémiának rendes (emeritus), tiszteleti és külső tagjai vannak; a létszám az első kategóriában (rendes tag) zárt. (Rendes tag 120, emeritus és tiszteleti tag felső létszámkorlát nélkül , külső tag 10 fő, ld. 5. § [c]).
(3) Akadémiai tagságra, mind a rendes, mind a külső, mind pedig a tiszteleti tagságra két vagy több tag írásban tehet ajánlást, melyhez csatolni kell a javasolt személy életrajzát és a tudományos munkásságát dokumentáló iratokat.[5] Az ajánlók között legalább két rendes tag legyen, s egyikőjük képviselje a jelölt által művelt tudományterületet.
a) Az Akadémia rendes, külső és tiszteleti tagságára a jelölést a tudományos munkásság alapján, a beérkezett írásbeli ajánlást mérlegelve az osztályelnökök végzik testületileg. Tagnak csak olyan személy javasolható, aki alapvető hit és erkölcsi kérdésekben a Katolikus Egyház tanítását követi. Rendes tag csak magyar állampolgár lehet.[6]
(4) A tagbeválasztást a közgyűlés titkos szavazással dönti el. Rendes, külső és tiszteleti taggá az válik, akit a közgyűlés legalább kétharmad arányban támogatott és az Esztergom-budapesti érsek mint fővédő megerősített. A rendes tagok rendelkeznek választói és választhatósági joggal. Az akadémia rendes tagjai 75. életévük betöltése után az akadémia emeritus tagjai lesznek. 80. életévükig tisztségekre választhatók.[7]
(5) A külső tagok csak nem magyar állampolgárságúak lehetnek. Választásuk rendje mindenben megegyezik a rendes tagok választásával.
(6) Az emeritus tagok és a tiszteleti tagok a rendes tagok jogaival bírnak, jelesül az együttes ülésben és osztályüléseken szólás- és szavazatjoguk van, rendes tagokat ajánlhatnak, ezeknek, valamint a tiszteleti tagoknak választásában részt vehetnek, indítványokat tehetnek.
(7) Az Akadémia tagjai megválasztásuk után két éven belül kötelesek megtartani székfoglalójukat. A tagsági jogok gyakorlása (szavazati és választhatósági jog) a székfoglaló megtartásához van kötve. A székfoglaló előadást az új tagnak kinyomtatásra le kell adnia, ami az akadémia székfoglaló előadások sorozatában megjelenik. Indokolt esetben ehelyett az előadás kivonatát kell az akadémia honlapján publikálni.
a) Indokolt esetben a székfoglaló megtartásától az elnök felmentést adhat. Tiszteleti tagok felmentést kérhetnek a székfoglaló előadás megtartásának kötelezettsége alól.
(8) Az Akadémián szavazati joguk a rendes, az emeritus és a tiszteleti tagoknak van.
(9) Az akadémiai tagság másra nem ruházható át.
10. §
Az akadémiai tagság megszűnése
(1) Az akadémiai tagság természetes módon megszűnik halálozás által, valamint megszűnhet
a) kizárás,
b) kilépés által,
(2) Az akadémiai tag kizárását az elnök jelenti be, a kizárás írásbeli indoklásával.
(3) Az akadémiai tag kérheti felmentését tagsága alól. Ez esetben indoklás nem szükséges. A kilépést az elnök engedélyezi.
11. §
Az akadémia osztályai
(01) Az Akadémia osztályok keretében végzi tevékenységét.[8] A közgyűlés legalább 15 tag javaslata alapján osztályokat alakíthat és szüntethet meg. Átalakításra, megszűnésre az elnökség is javaslatot tehet.
(1) Az egyes osztályok élén osztályelnök és osztálytitkár áll, akiket az osztályok tagjai választanak saját tagjaik közül. Megbízatásuk négy évre szól, közgyűlés megerősítéshez kötött, egyszer meghosszabbítható.
(2) Az egyes osztályok saját hatáskörükben ügyrendet készíthetnek, amely igazodik az Akadémia működési szabályzatához.
(3) Az egyes osztályok munkájuk hatékonyabb végzéséhez saját hatáskörükben tetszőleges számú és létszámú bizottságot állíthatnak fel.
12. §
Az Akadémia pénzügyei[9]
(1) Az Akadémia bevételei a Szent István Társulat által külön kezelt számlára folynak be. A pénzfelhasználásról az elnökség felhatalmazása alapján a főtitkár gondoskodik.
(2) Az Akadémia vagyonmérlegét és zárszámadását az elnök minden évben elkészítteti gazdasági igazgatóval[10] és a közgyűlés által megbízott számvizsgáló bizottsággal megvizsgáltatva, e bizottság jelentésével az Akadémia plenáris ülése (közgyűlése) elé terjeszti.
(3) A főtitkár és a gazdasági igazgató minden évben javaslatot tesz az Akadémia költségvetésére az Akadémia saját jövedelmi forrásai erejéig, s azt elfogadás céljából az elnökség elé terjeszti.
(4) A főtitkár és a gazdasági igazgató által javasolt és az elnökség által elfogadott költségvetés, valamint a zárszámadás egy példányát az elnök évente felterjeszti az Esztergom-budapesti érseknek jóváhagyásra, egyet pedig az Akadémia irattárában kell elhelyezni. Az elfogadott költségvetésről és zárszámadásról a közgyűlést évente tájékoztatni kell.
(5) A közgyűlés egyéves, közgyűléstől közgyűlésig terjedő hatáskörrel Számvizsgáló Bizottságot küld ki az Akadémia pénzügyeinek adott évi ellenőrzésére.
13. §
Az Akadémia megszűnése
(1) Az Akadémia megszűnését súlyos okból csak az esztergom-budapesti érsek mondhatja ki, ahol a 320. kánon 2. és 3. bekezdései szerint jár el.
a) A megszűnés érdekében legalább 10 tag kérheti rendkívüli közgyűlés összehívását, amelyen részletesen kifejtik a megszűnés indokát. A megszűnés tényét haladéktalanul jelenteni kell az Akadémia egyházi főhatóságának.
b) A megszűnt Akadémia javairól az esztergom-budapesti érsek rendelkezik a szerzett jogok és adományok rendelkezéseinek tiszteletben tartásával.
A fenti Alapszabályt jóváhagyom.
dr. Erdő Péter
esztergom-budapesti érsek
Budapest, 2020. február 3.
[1] Lásd 9. § a (4) pontban
[2] Az 5. § 1. f), g) és h) pontja csak az Akadémia önálló pénzgazdálkodása esetén lép életbe. Jelen gyakorlat szerint az Akadémia pénzügyeit a Szent István Társulat könyvelése végzi és kezeli.
[3] Pénztárnokot és gazdasági igazgatót csak abban az esetben kell kinevezni, ha az Akadémiának van saját költségvetése. Jelenleg a Szent István Társulat kezeli az Akadémia pénzügyeit, ezért a két említett tisztség nincs betöltve.
[4] Az elnök akadályoztatása esetén a beszámolót a másodelnök tartja meg.
[5] A munkásság 10 legfontosabb tételét. Ez akkor szükséges, ha egyes (ritka, kivételes) esetben a Magyar Tudományos Művek Tára nem használható!
[6] A határon túli, magyar állampolgársággal is rendelkező kollégákra is érvényes.
[7] Ezt a szabályt az elfogadástól számított 4 éven belül, 2020-tól indulóan kell fokozatosan bevezetni.
[8] A 2019. december 2-i közgyűlésen a következő osztályok megalakítására tett javaslatot az elnökség, amit a közgyűlés 2020. február 3-án elfogadott: 1. Teológiai, filozófiai osztály, 2. Történelem- és néprajztudományi osztály, 3. Nyelvészeti, irodalom- és művészettörténeti osztály, 4. Jog-, társadalomtudományi osztály (felölelve a pedagógia, pszichológia és a közgazdaságtudomány területét is), 5. Biológiai és orvostudományi osztály, 6. Természettudományi osztály.
[9] A 2020. évi gyakorlat alapján. A 12. § (1) – (4) pontjait a közgyűlés az önálló pénzgazdálkodás bevezetéséig felfüggeszti. Helyettük az a gyakorlat lép életbe, hogy a főtitkár a közgyűlésen bemutatja a Szent István Társulat könyvelője által készített kivonatot az adott évi pénzmozgásról, amit a Számvizsgáló Bizottság ellenőriz.
[10] Lásd 6. § (2) és (7) pont, valamint a 12. § (2), (3) és (4) pontját.