Skip to content

Díjak, kitüntetések

Szelestei Nagy László tagtársunk Fraknói Vilmost díjat vehetett át (2023. november 29.)

A Fraknói Vilmos-díjak átadására november 28-án Budapesten, a Damjanich utcai D50 Rendezvényközpontban került sor. Idén Szelestei Nagy László irodalomtörténész, Baranyainé Kontsek Ildikó művészettörténész, Lakatos Andor történész, levéltáros, muzeológus és Lukácsi Zoltán kanonok-plébános, főiskolai tanár vehette át az állami kitüntetést. A magyar állam Fraknói Vilmos-díjjal ismeri el évről évre azokat, akiknek munkássága kiemelkedő a katolikus teológia, filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel előmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlődését.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében a Fraknói Vilmos (1843–1924) egyháztörténészről elnevezett, először 2000-ben átadott díjjal kapcsolatban utalt rá, hogy kitüntetettjei azt a tevékenységet folytatják, amit az egyházak a múltban végeztek a tudomány, a kultúra területén azokban a műhelyekben, melyekből a mai tudományos élet fakad.

Szelestei Nagy László érdemeit Török Csaba teológus, egyetemi tanár méltatta: „Tudományos végzettsége már megrajzolta azt a komplex, mégis organikusan egybefüggő életpályát, amelyet a későbbiek során befutott.” Szelestei Nagy László első munkahelye 1973 és 1996 között az Országos Széchényi Könyvtár volt, ahol a kézirattárban dolgozott, s ő lett a magyarországi egyházi gyűjtemények szakreferense. Személyiségének, hívő elkötelezettségének, kiváló műveltségének köszönhetően elnyerte az egyházi központokban működő könyvtárak, irattárak munkatársainak megbecsülését és tiszteletét. Szakmai kompetenciája pedig lehetővé tette, hogy szerkesztésében megjelenjen egy valódi opus magnum: az egyházi gyűjteményekben található, 1850 előtti kéziratok tizenhárom kötetes katalógusa (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusa, 1979–2000).

Szelestei Nagy László életpályájának második fő állomása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. A Bölcsészettudományi Karnak alapításától (1994) kezdve óraadója, majd 1997-től főállású tanára, előbb docensi, majd 2007-től egyetemi tanári státuszban. Az egyetemi Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet alapító vezetője (1997–2000). A PPKE BTK dékánjává választotta, ezt a hivatalt 2006 és 2009 között viselte. Az immár öt évtizedes tudományos és tanári pályáján kikristályosodott kutatási területe: a 16–18. századi magyarországi művelődés- és irodalomtörténet. „Ennek keretében valóban úttörő munkát végzett, amikor a korszak lelkiségi irodalmát is elkezdte tudományos igénnyel feldolgozni. Neki (is) köszönhetjük, hogy megkérdőjelezhetetlenné vált: az egyházi, prédikációs és lelkiségi irodalom elidegeníthetetlen része nemzeti művelődéstörténetünknek.”

A további díjazottak méltatását követően a díjakat – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevében – Soltész Miklós államtitkár és Fürjes Zoltán helyettes államtitkár adta át a kitüntetetteknek.

Forrás: Magyar Kurír További részletek: https://www.magyarkurir.hu/hazai/negyen-vehettek-at-fraknoi-vilmos-dijat